Az Oppenheimer atomrobbanás a kritikusoknál

Párizsban tartották az atombomba atyjáról szóló Oppenheimer (hazai bemutató: 2003. július 20.) díszbemutatóját, és minden kritikus szuperlatívuszokban dicséri a filmet, hangsúlyozva, hogy ez Nolan pályafutásának eddigi csúcsa.

A The Los Angeles Timesban Kenneth Turan azt írja, hogy a rendező leglenyűgözőbb munkájáról van szó, amely Nolan már jól ismert vizuális zsenialitását a kortárs amerikai mozi egyik legmélyrehatóbb karaktertanulmányával ötvözi.

Matt Maytum a Total Filmtől kiemeli a címszereplő Cillian Murphy kifinomult játékának erejét, hozzátéve, hogy a közönség nagyszabású történelmi drámát láthat, amelyet Nolan a tőle megszokott érzékenységgel ad elő: az egyre növekvő feszültség, a bonyolult, mégis átlátható szerkezet, a hanghatások és a lenyűgöző látvány mind-mind egy igazi nagy mester tehetségét dícsérik. Maytum az, aki kritikája végén egy wow-val ad nyomatékot mondandójának.

Az Associated Press kritikusa, Lindsey Bahr arra is kitér, milyen tökéletes a válogatott sztárokból álló színészcsapat teljesítménye, Cillian Murphy, Emily Blunt, Robert Downey, Jr. és Matt Damon neve mellett a többieket csak azért nem említi, mert nem férne ki a kiemelendő színészek listája.

Az Oppenheimer valósággal magába szippantotta a The Sunday Times kritikusát, Jonathan Deant is, aki úgy látja, a film részben az atombombáról szól, részben pedig arról, mennyire el vagyunk átkozva. Dean szerint Nolan igen jó nyarat csinált a közönségnek, amelyre ráfér, hogy alaposan főbe kólintva távozzon a moziból.

Szintén a K.O-ra asszociált Robbie Collin, a Telegraph kritikusa, és még egy metaforával megfejelte értékelését: az Oppenheimer hatására úgy széthasadt az agya, akár a plutónium, és sírnia kellett a végefőcím alatt. 

A film hatásáról ékesen tanúskodik a francia közönség reakciója: vetítés után a nézők egy része sokáig ott maradt a párizsi Grand Rex mozi előtt, élénk vitába bonyolódva. Nolan azonban nem nyitott vitát arról, vajon a látványos robbantásoknál használtak-e atomot. A szuperprodukió rendezője hízelgőnek tartja azt a gyorsan elterjedt hírt, hogy az atombomba atyjáról szóló filmjében igazi nukleáris fegyvert robbantott fel a nagyobb hitelesség kedvéért, de azért szerinte kicsit ijesztő lenne, ha tényleg így történt volna.

Nolan a The Hollywood Reporternek nyilatkozva nem részletezte, hogy pontosan mit robbantott a filmben, de azt hangsúlyozta, hogy nem használtak számítógépes trükköket (CGI). „Nagyon tetszetős látványt kínál a CGI, de biztonsági játszma, és mi ezt mindenképpen el akartuk kerülni – nyilatkozta a filmes lapnak. – Azt mondtam, hogy ne akarjunk tetszetősek lenni, mert az atom, bár gyönyörű, végtelenül fenyegető.”

Bár Nolan e tekintetben nem bizonyult közlékenynek, a trükkcsapat főnöke, Andrew Jakcson egy másik interjúban elárulta, hogy az atombomba detonációjának elviselhetetlenül vakító fényességét magnéziumpor berobbantásával érték el, amihez nagy mennyiségű propán-bután begyújtása szolgáltatta a tűzgolyót.

Nolantől egyébként nem idegenek a hajmeresztő megoldások, például a saját lányát kérte fel ahhoz a jelenethez, amely az atomtudós egyik rémálmát jeleníti meg: egy fiatal nőnek leolvad az arca az atomrobbanás hatására. A 22 éves Flora Nolan, aki maga is filmesnek készül, szerepelt már édesapja korábbi produkciójában, a Csillagok közöttben, és most is nagy örömmel vállalkozott az ezúttal horrorba illő szerep eljátszására. A rendező nagyszerű élménynek nevezte, hogy kísérletező kedvű lánya olyan csodálatos könnyedséggel lényegült át a jelenetben, ahol szintén kizárólag analóg trükköket használtak digitális technológia helyett.

 A film weboldala: www.oppenheimermovie.com

A film előzetese: https://youtu.be/1mR3r0JkJDI