Karácsony háromszáz évvel ezelőtt Lipcsében

Mert Johann Sebastian Bachot 1723 tavaszán nevezték ki a Tamás-templom karnagyává, és ez volt szolgálati idejének első jelentős ünnepe, amikor a város nyilvánossága előtt megmutathatta zeneszerzői tudását. Egy nappal szenteste előtt Vashegyi György vezényletével a Nemzeti Énekkar és a kamarazenekarrá átalakuló Nemzeti Filharmonikus Zenekar kiváló szólisták közreműködésével olyan Bach-műveket játszik, amik ehhez az időszakhoz kapcsolódnak: A 64. kantátát (Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget) 1723 karácsonyára komponálta Bach, a Singet dem Herrn ein neues Lied (BWV 190) újév napjára készült. A Gloria in excelsis Deo (Bach egyetlen latin szövegű egyházi kantátája, BWV 191) évszáma ugyan 1742, de illik a programba, hiszen ez is karácsonyi mű. Az első két alkotáshoz hasonlóan a Magnificat is 1723-ban keletkezett, eredetileg Esz-dúrban, ennek 1733-ban átdolgozott és D-dúrba transzponált változatát halljuk a koncerten.

A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjai számára izgalmas művészi tapasztalatnak ígérkezik a karácsonyi Bach-est, amelyen mindkét együttes a stíluskorszakhoz és a műfajhoz illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra, a barokk zene korhű előadói gyakorlatában használatos kottaolvasási és interpretációs elveket alkalmazva a repertoárban évtizedek óta otthonos karmester, Vashegyi György vezényletével. Az est négy tapasztalt szólistája, a szoprán Kovács Ágnes, az alt Balogh Eszter, a tenor Megyesi Zoltán és a basszus Christian Immler olyan énekesek, akik már számos alkalommal léptek pódiumra Vashegyi György irányításával megvalósult régizenei produkciókban.